Abroncsból ülőkét

A gumiabroncs újrahasznosításról nekem hirtelen két dolog jut eszembe. Egy. Még óvodás koromban a homokozó és úgy igazából minden, ezzel volt körberakva. Hasznos amikor a leányok kergetése közben megbotlik az ember, a kezében a cserebogarakkal (ez azért fontos, mert ugye ezeket akartam én a lányok hajába juttatni, tehát az istenért sem engedtem volna el a dögöket, ergo a kezemmel tompítani nem fogok), mert így nem az arcát fejeli szét a mászókán, hanem a gumit. Patent. A másik remek felhasználási mód amitől szintén rosszul voltam és vagyok, amikor mindenféle rikító színnel lekenik a gumikat és beültetik  virágokkal. Ez sem szép na.

Én viszont durván egy éve leltem a neten egy gumiból-ülőkét rövidke képsorozatot (amit amúgy azóta se találok sehol) és mivel fölösleges abroncs azért akad, gondoltam megcsinálom a saját verzióm.

Első körben borítsuk be a gumit. Ehhez végigjártam az ismerősöket és mindenkitől kötél illetve madzag darabokat kunyeráltam. (Nekik úgy sem kell, legalábbis hirtelen ezt gondolták. Majd ha jön a hó és a növényeket össze kell kötni, valószínűleg csuklással szállítanak a sürgősségire.)  Külön örültem, hogy mindenféle átmérőjű kötözőanyag összegyülemlett, mert ez remek textúrát ad a guminak. Kezdjük el szépen betekerni. Itt annyit jegyeznék meg, ha valaki netán arra adná a fejét, hogy ilyesmit csinál otthon, az vastagabb madzaggal tegye ugyanezt, mert az én átlagidőm alatt egy új autópálya megépült volna Szeged és Moszkva között.

A rögzítéshez ragasztópisztoly bizonyult  a legjobb választásnak.

Durván három Inflames albummal később ott tartottam, hogy kész a borítás, ok, pihenő, ráér a tető. Persze nem ért rá. de ez már a könnyebbik része. Maradék bútorlapból, dekopírfűrésszel kivágtam két kört. Egyet, ami a belső átmérőbe passzol, egyet pedig ami a külsőre. Ezeket pár szeggel összecsaptam gyorsan. A későbbi gombok helyét pedig jelölés után kifúrtam.

Jöhet a párna. Kényelmünk érdekében szivacsköröket vágtam, nagyobbakat mint a bútorlap, hogy az élre rá tudjam borítani. (ne vágja a s#ggem, fontos szempont). Megvan a négy réteg, erre rögzítettem rajzszeggel az anyagot. Kárpitozásban jártas olvasók vagy forduljanak máshova, vagy nézzék el nekem, hogy ezen a területen van még mit tanulnom. Párna kész, már csak a gombokat kell belehúzni. Szerintem nagyon király fa gombokat választottam. Átböktem, befűztem, visszahúztam, megkötöttem egy másik mezei gombbal, kész.

Kész. Mostanában nagyon rákaptam az olvasásra, ágyban, kádban és persze mióta megjött a jó idő, a kertben. Tehát eredeti tervem szerint a puffot a kertbe gyártottam, hogy le tudjak huppanni bármelyik fa tövébe. Megmondom őszintén a lakásba nem szívesen vinném be. Mint minden férfi én is ódzkodom a gumitól (hehe), és valamiért nem lennék egy légtérben vele, nem véletlenül veszélyes hulladék. Az udvaron viszont elvan, ha esik az eső csak begurítom a garázsba.