A 'Lubb

Említettem, hogy egy nagy 'lubb alakításra készülök így nyár elején, sok, rengeteg festéssel, parkettázással, új DIY bútorokkal stb. A plan, hogy a bombázást, majd a 'lubb, hamvaiból főnixként emelkedését, itt a blogon, Ti is végigkísérhessétek. Szóval, nem hülyeség ha előtte megmutatom Nektek, egy képes, mesélős bejegyzés keretien belül a jelenlegi állapotokat. Ahogy azt korábban elhintettem, ez a mi kis magán szórakozó helyünk, itt gyakorlatilag minden saját és barátok keze által készült sok-sok munkával. Ide gyűlünk össze télen, nyáron. Itt beszélgetünk, nevetünk, lelkizünk, butulunk, festek, olvasok. Fontos.

Tudni kell, hogy én a lágyabb, világosabb kevésbé harsány tereket szeretem. Nem nagyon találkoztatok eddig nálam, piros bútor festéssel vagy lila párnával. A 'lubb viszont ha úgy tetszik egy magán kocsma a kertünkben, nem egy lakó tér, nem a mindennapi közeg. Ez is a lényege, a kikapcsolódás, szórakozás. Ezért hát eklektikusabb, rikítóbb, harsányabb, színesebb, mint amit tőlem megszokhattatok. Jöjjenek a részletek, jöjjenek a képek.

Kezdjük a pulttal. Magánkocsma, pult kell. Alap. Minden pasi szeret egy pultnál dögleni és kibeszélni az élet komoly dolgait. A téglákat, kicsit sem képesített culáger Szikra barátommal telepítettük a helyére. A padlóba és a falba acélrudakat fúrtunk, merevítés gyanánt, e köré kerültek a téglák. Kicsit tartok is tőle, hogy túl jól sikerült. Masszív mint a sz@r. Ha pár ezer év múlva komoly ásatásokat végeznek a Bakonyban, csodálkozva látják, hogy az ősi magyarok micsoda masszív falakat építettek már akkor, 2011 körül. A pult lapja szintén saját munka. Egy régi ajtó volt. Csiszolás, szegély, festés, és lakk.

A már bemutatott hűtő. Ami mindig rejt valami kevésbé egészségeset és mindig mással van összefirkálva.

A falon a polcok, tele emlékkel. Saját festmények, fényképek. A régi kacatok. A hagyománnyá vált falusi főzőversenyen nyert díjak. A drága nagypapámtól megörökölt régi vasaló, a gyakran cserélődő könyvek. Mind mosolyra húzzák az ember száját és remek táptalajt biztosítanak egy régi jó baráttal eltöltött mesélős estéhez.

 A már szintén bemutatott dohányzóasztal, amiről most már tudjuk, hogy könnyedén elbír egy táncoló 110 kilót is. A megkoptatott fogas, ahol gyűlnek az itt felejtett göncök és ezáltal az öngyújtók, kulcsok, cigik, laposüvegek.

A lámpák, amik virágbolti műanyag vázából készültek. Betekerve, megfestve.

A sok pozitív visszajelzést kapott banános szekrény. Bevallom, a 'lubban rá hárult a vágjunk bele minden kacatot szerep. De jól áll neki. Szereti.

Vagy a hátsó ablak folytatásaként felrögzített, gondosan kiválogatott öreg deszkák.

Belátom, kicsit szentimentálisra sikeredett, nézzétek el nekem. Szerelem gyerek ez a hely, imádjuk. A következő lágyabb, világosabb, fehérebb és barnább lesz. Remélem ha nem is annyira mint én, de várjátok az updatelt változatot.