Széktuning

Ez a szék nem mondhatja, hogy nem foglalkoztak vele, jó pár átfestést megélhetett már. Az aktuális vastag, rikító kék alatt bőven ott volt a piros, az alatt pedig valami barnás cucc. Ez a kombó kimondottan tetszett, bizonyos környezetben teljesen jól mutathat. Nekem két problémám volt csupán, az egyik, hogy fényes zománccal volt festve, valamiért nem szeretem a csilli bútorokat,  a másik, hogy túl harsány. Én az egy fokkal tompább színeket kedvelem. Essünk neki!

Sok festék, túl sok festék. Az ember mire az ilyet lecsiszolja belekattan, ezért találták ki a hőlégfúvót vagy a jó öreg kromofágot. Erről annyit kell tudni, hogy az EU betiltotta, mivel túl erős vegyszer és ártalmas az egészségre, ha az ember ebben fürdik. (Ilyen alapon nem értem, hogy a gyerekek miért gurulhatnak ki a mekiből két sajtburger után...nah, de nem az én dolgom). Szóval eltűnt a polcokról, helyette van valami gyengített verzió, olyan szenteltvíz szerű, a kocsit le lehet vele mosni, a sarat talán leviszi. Ezért anno pár üveg el lett téve az originál fajtából, a vész esetére. A héten valamiért túl kényelmes kedvemben voltam, ezért a szék kérdését vészhelyzetnek nyilvánítottam. Arra azért felhívnám a figyelmet, hogy a kromofág tényleg nagyon erős vegyszer. Öt perc alatt simán levetkőzteti a szomszéd Audiját ha arról van szó. Szóval a védőfelszerelés elengedhetetlen. Szemüveg, védőruha, maszk, szigorúan. Szkafander fel, hajrá.

Ecsettel átkentem a széket, három perc után pedig már tolhattam is le spatulával a festéket. Nem szerettem volna teljesen lecsupaszítani, az alsó piros pedig kimondottan tetszett. Így hát mondhatjuk, hogy csak a nagyobb részét gyilkoltam le a festéknek.

A művelet után jó alaposan áttöröltem lakbenzinnel az egészet. Csiszolás, szintén csak felületesen, a fa legyen fásabb, a színek kopottabbak.

Jöhet a festék kevergetés. Első körben egy világosabb kék, egy réteg. A második egy sötétebb szintén egy hanyagabb réteg.

Így is nagyon tetszett, viszont a készülő kis asztalkához véleményem szerint jobban fog menni gyepáltan. (majd kiderül). Csiszoltam, kapartam, dörzsöltem, fociztam fele, minden volt. Az a régi piros kicsit azért mutassa meg magát. 

Ezek utána portalanítottam, majd matt lakott dolgoztam bele. Egy, hogy markánsabb legyen a fa és a színek, kettő, hogy fixáljam. Kész. A hozzá való kis asztal folyamatban van, remélem jól fognak mutatni együtt, addig beraktam a festős sarokba az asztalomhoz.