Olvasói munkák II.

Két dolog miatt örülök. Az első, nos, hogy ez az etap  gyorsabban összejött. Reméltem, hogy azért rákapunk az ízére, mert hát valljuk be ez tökjó móka. Plusz valamiért úgy gondolom, hogy az ilyen bejegyzéseknél nyugodtan leírhatok mindenféle aktuális baromságot a hétköznapokból. 

Jelenleg a legnagyobb bánatom, hogy egyszer csak úgy ébredtem, hogy kevesebb időm volt estig. Nem igazán értettem hogyan van ez és ráadásul a megfejtés is csak másnap érkezett. Reggel ittam egy bödön teát, ránéztem a sütőre, teljesen patent időben voltam. Kabát, sál (mert már ez is kell) kocsiba be, gyújtás és jött a csavar, a műszerfal szerint f@sz#n elkéstem úgy negyven perccel. Kezdtem is gyorsan meséket gyártani, orvosról, vérvételről, álmatlanságban szenvedő nyugdíjasokkal teli váróról, de leesett, aham, a szaros óraátállítás. Nem szeretem. Kevesebbet lehet fotózni, nem szárad a festék, nincsenek levelek, jobban csúszik a bor, szóval minden bajom van. (azért azt megjegyeztem már facebook-on is, hogy szégyen de ezek szerint a sütő okosabb nálam, viszont az kicsit vigasztal, hogy az autó meg ugyanolyan hülye mint én.) Nah, de nézzük miket küldtetek nekem:

Olvasói munkák I.

Pár éve azt figyeltem meg, hogy az augusztus mindig baromi zsúfolt. Ilyenkor szarik be a kocsi. A fű valamiért jobban nő mint szokott. Tele van szülinappal. Mindenki érzi hogy hujjuj vége a nyárnak, ezért az összes szerencsétlen percet ki kell használni. Ott van a huszadika, amikor a háziállatok nagy örömére, a valamire való városokban felrobbantjuk az eget. Plusz érezzük, hogy azért szabira is el kéne menni, mert telik az a bizonyos nemi szerv. Nos, hát ez az augusztus még zsúfoltabb volt mint szokott. Volt egy esküvőnk, ahol a bátyám kimondta az igent, mi pedig letáncoltuk a lábunkat. Megszületett a keresztlányom, Emili, ami fantasztikus érzés. (Természetesen már tervezgetem a világ legjobb kunyijának megépítését) Kevésbé vidáman induló történet, hogy egy gyerekkori barátom kobakjában daganatot találtak, ami bevallom, jó pár álmatlan éjszakát okozott nekem. De úgy néz ki, annak ellenére, hogy hithű ateista vagyok, imáim meghallgattattak és minden úgy lesz, ahogy az fair. 

Szóval vannak ezek a zsúfolt napok. Ilyenkor este bezuhanok az ágyba, laptop az ölbe (tudom nem egészséges) és álomba böngészem magam. Mindig hangoztatom milyen fontos az inspiráció, hogy a kreativitás  nagyon sok esetben egy ellesett ötlet saját képünkre formálása, megfelelő helyen és időben. Ezért jött az ihlet, hogy amíg én csiszolgatok, lessük meg Ti mit bütyköltök otthon. Bevallom, kicsit elszámítottam magam. Tudom, hogy nagyon sokan vagytok, de valamiért kevesebben szeretnétek ezt megmutatni, mint én azt gondoltam. De, ahogy a cím is mutatja ezt nem egyszeri megmozdulásnak terveztem. Hátha megjön a kedvetek:)