Ahogy a cím is mutatja, ez egy rövidke bejegyzés lesz. A lényege, hogy mielőtt valamit végleg az utánunk hömpölygő szeméthalmaz tetejére hajítanánk, gondoljuk át, jó-e még valamire. (és ez nem egyenlő azzal, hogy minden haszontalan sz@rt összegyűjtünk és elraktározunk, mert azt nagyon rühellem!:).
Amúgy ha végképp nem bírjátok, dobjátok ki nyugodtan, ha olyan, majd én összeszedem. Ebben az esetben is ilyesmi történt. Meséltem a cimborákról, akik az első konténerbe nem vágták bele a konyhaszekrényt. Nah, ezt az alumínium teáskannát viszont belevágták. Én megláttam, megörültem, kikukáztam, hazahoztam.
