"Festékestubusmèszárszék"

"Festékestubusmészárszék", mondta Mónika erre a szerencsétlen fadarabra. Igaza volt. Mintha kegyetlen kiscsoportos gyerekek, sorra fogták volna az olajfestékes tubusokat, és pár izmosabb csapással, röhögve feláldoztál volna őket az asztalnak a lapján. Jó sokat pöcsöltem vele, de ahogy mondani szoktam, a lassú munkához idő kell. Ez többnyire így is van, most sem volt másképp. Szóval.

Csupácsop ülőke (Avagy a 'lubb előfutár)

Nah, az van amire drága nagypapám mindig azt mondta: "megint túl sok mindent csinálsz fiam, ezért igazából semmit sem". A túl sok részével egyet is értettem, a második felével viszont még mindig nem sikerült megbarátkoznom. Mivel annyi történik, hogy az arányok csúszkálnak ide, vagy éppen oda. Szóval készül a kislemez, közben utazgattam is egyet, sorakoznak a festésre váró bútorok, csiszolgatok a 'lubban, meg azért közben dolgozni is kell. Értelem szerűen a blogos dolog kicsit elmaradt (elnézéseteket kérem). 

Széktuning

Ez a szék nem mondhatja, hogy nem foglalkoztak vele, jó pár átfestést megélhetett már. Az aktuális vastag, rikító kék alatt bőven ott volt a piros, az alatt pedig valami barnás cucc. Ez a kombó kimondottan tetszett, bizonyos környezetben teljesen jól mutathat. Nekem két problémám volt csupán, az egyik, hogy fényes zománccal volt festve, valamiért nem szeretem a csilli bútorokat,  a másik, hogy túl harsány. Én az egy fokkal tompább színeket kedvelem. Essünk neki!

"tea" tartó

Egyik kedves ismerősöm, Orsi, aki hozzánk nem vendégként érkezik, hanem hazatér, volt olyan kedves, hogy gyűjtögetett nekem, elvileg kávékapszulás dobozokat, mondván, hogy én úgy is tudom használni valamire. Hallottam én már ilyenről de nekem ez űrtechnológia, szóval ne menjünk bele mi volt ezekben. Pont jól jöttek, éppen aratom a mentát és a citromfüvet nagy bőszen. Utána szárítom, teszem el teának. Ilyenkor hidegen, télen melegen, imádom. De mégsem tehettem fel így a dobozokat a polcra. Megmutatom mi lett velük.

Könyvespolc (krétafesték házilag)

Két dolgot el kell mondanom az elején. Mikor elindítottam a facebook oldalam, az egyik kedves olvasóm felhívta a figyelmem az Annie Sloan festékekre. (köszönöm Andi!) Utánajártam én ezeknek a kencéknek és arra jutottam, hogy nekem ilyet vennem kell. (Plusz, hogy valamit eddig marha rosszul csináltam, mert nem futottam össze ezzel a névvel.) Elhatároztam, hogy kiolvasom az internetet a témában. Persze rájöttem, ez a nőszemély annyira menő, hogy ez lehetetlen. Tele van a net. 

Andi is említette és én is láttam, hogy viszonylag az eredetivel megegyező festéket, létre lehet hozni házilag is. Elhatároztam, hogy a nagy bevásárlás előtt azért én ezzel megpróbálkoznék. Itt jön a képbe a másik dolog. Tudjátok, hogy imádom a fát. DE. A natúr fenyőtől egyszerűen kiráz a hideg. Nem tudom miért, nem tudom megmagyarázni, de rühellem. Ezen oknál fogva volt száműzve a környezetemből ez az amúgy teljesen átlagos kis könyvespolc. Nagyon f@sza, két legyet egy csapásra! Húztam mosolyra a szám a bajszom alatt.

Fürdőszoba projekt #2 A törölköző tartó

Imádom az erdőt, sok időt töltök el ott, akár futva, akár sétálgatva, egyedül, vagy barátokkal. Amit megtehetek, azt próbálom megtenni a természetünk védelme érdekében. Igyekszem dolgokat becsempészni az erdőből a mindennapokba. Egy követ, vagy növényt, vagy most épp ezt fenyő darabot. Fan vagyok na.

Egyik random bóklászás közepette kitaláltam, hogy az új fürdőbe mennyire király lenne egy öreg, korhadt fa, mint törölköző tartó. Hála a jó istennek, hogy a hegyi troll Szikra barátom velem volt, mert bizony ez a fa körülbelül csak négyszer volt nagyobb, mint amit végül haza is hoztam. Szóval mentünk mendegéltünk, lestem az erdőt, hogy mégis melyik földön heverő példány lenne patent. Kiszúrtam egy szép szál darabot, amit az említett úriember végül nagy ordítást követően kettérottyantott. Esküszöm így volt. Haza persze nem hozta nekem, az rám hárult. 

A 'Lubb

Említettem, hogy egy nagy 'lubb alakításra készülök így nyár elején, sok, rengeteg festéssel, parkettázással, új DIY bútorokkal stb. A plan, hogy a bombázást, majd a 'lubb, hamvaiból főnixként emelkedését, itt a blogon, Ti is végigkísérhessétek. Szóval, nem hülyeség ha előtte megmutatom Nektek, egy képes, mesélős bejegyzés keretien belül a jelenlegi állapotokat. Ahogy azt korábban elhintettem, ez a mi kis magán szórakozó helyünk, itt gyakorlatilag minden saját és barátok keze által készült sok-sok munkával. Ide gyűlünk össze télen, nyáron. Itt beszélgetünk, nevetünk, lelkizünk, butulunk, festek, olvasok. Fontos.

Tudni kell, hogy én a lágyabb, világosabb kevésbé harsány tereket szeretem. Nem nagyon találkoztatok eddig nálam, piros bútor festéssel vagy lila párnával. A 'lubb viszont ha úgy tetszik egy magán kocsma a kertünkben, nem egy lakó tér, nem a mindennapi közeg. Ez is a lényege, a kikapcsolódás, szórakozás. Ezért hát eklektikusabb, rikítóbb, harsányabb, színesebb, mint amit tőlem megszokhattatok. Jöjjenek a részletek, jöjjenek a képek.

Abroncsból ülőkét

A gumiabroncs újrahasznosításról nekem hirtelen két dolog jut eszembe. Egy. Még óvodás koromban a homokozó és úgy igazából minden, ezzel volt körberakva. Hasznos amikor a leányok kergetése közben megbotlik az ember, a kezében a cserebogarakkal (ez azért fontos, mert ugye ezeket akartam én a lányok hajába juttatni, tehát az istenért sem engedtem volna el a dögöket, ergo a kezemmel tompítani nem fogok), mert így nem az arcát fejeli szét a mászókán, hanem a gumit. Patent. A másik remek felhasználási mód amitől szintén rosszul voltam és vagyok, amikor mindenféle rikító színnel lekenik a gumikat és beültetik  virágokkal. Ez sem szép na.

Én viszont durván egy éve leltem a neten egy gumiból-ülőkét rövidke képsorozatot (amit amúgy azóta se találok sehol) és mivel fölösleges abroncs azért akad, gondoltam megcsinálom a saját verzióm.

Hűtőt a 'Lubba

A bögrés bejegyzésnél valamiért, a megemlített, táblafestékkel lekent hűtő jobban érdekelt Titeket, mint maguk a bögrék. Ezért gondoltam nem takargatom tovább. Plusz lassan nekiesek a "nagy 'lubbalakítás 5.0-nak" és előtte mindenképpen szeretném megmutatni a jelenlegi helyzetet is. Részletekben, utána pedig egészében.

A 'lubb a nyári törzshelyem. Nyáron meleg van. Inni pedig hideget szeretünk. Viszonylag hamar kilogikáztam, hogy hűtő mindenképpen kell. A lényeg, hogy keveset fogyasszon és beleolvadjon a 'lubba mint olyanba.

Biztos mindenki látott már valamelyik boltban ilyen hengeres hűtőből egy példányt. Kitaláltam, hogy nekem ilyen kell, mert nem kocka, mert nincs tele felesleges cullangokkal és amúgy is tök menő. Jelenleg rengeteget találni a neten, amikor én vadásztam persze egy darab sem volt. A legjobbkor hullott az ölembe egy kidobásra szánt darab, mert éppen kezdtem feladni és a nagy melegre való tekintettel, beletörődni egy sima kis hűtő vásárlásba. De a lényeg, hogy szemétszállítás címen kaptam egy ilyet.

Kis szekrény + gyümölcsös láda

Nah...hát jó régen volt, hogy írtam. Ezer egy dolgom volt, pl zenekarosdit játszottunk (persze ez reklám, akit érdekel ITT lesse meg), ezen kívül idén szeretnék egy önálló kiállítást is tető alá hozni, szóval festettem, fotóztam, dolgoztam, itt a jó idő, kirándultam. De nem mentegetőzők biztosan lesz még ilyen:). Múlt héten viszont egyik kedves ismerősöm azt mondta: "folytasd b#szki és ez parancs!". Katona ugyan én már nem voltam, de azt még én is tudom, hogy a parancsot nem basszuk meg, mert szaporodik.

A bejegyzés tárgya egy rozzant kis szekrényke (éjjeli szekrény, gondolom én, de nekem ahhoz túl nagy), amit Szikra haverom próbált meg kidobni (ostoba). Én meg persze elbugáztam és nekiláttam.